Ez a könyv tulajdonképpen arra szolgál, hogy a vámpíroknak azt az oldalát is megismerjük, amivel szeretett Bellánknak nem kellett megküzdenie. Mégis milyen lett volna már, hogy a jószívű, kedves Bella egyik napról a másikra mindenkit meg akar ölni? Az ő karakteréhez ez tényleg nem passzol. Mi olvasók azonban mégis szerettünk volna kapni egy kisebb falatot abból, hogy milyenek is a vámpírok Stephenie Meyer fejében. Erre tökéletes ez a könyv. Megismerjük a "gonosz" vámpírokat, akiket csak a szomjúság hajt, szemrebbenés nélkül ölnek meg akárkit, és azt hiszik, hogy a napfény megöli őket. Bizony, az újszülött vámpírokat a főnök nemigazán avatta be mindenbe.
Bree Tanner egy alig pár hónapos vámpír, mégis alig emlékszik előző életére. Minden nap a túlélésért küzd. A vámpírok a bandában ugyanis egymást is ölik. Bree nem bízik senkiben, csak saját magában. Egy nap megismerkedik Diego-val, aki vonzalmat ébreszt benne. Ugyebár ez a történetünk romantikus szála. Én jobban örültem volna, ha egy kicsit részletesebben ki van dolgozva a kapcsolatuk, de egy 150 oldalas könyvtől nemigazán lehet többet várni (mármint ami a szerelmet illeti). Bree a többi vámpírhoz hasonlóan hidegvérrel gyilkol, mégsem érezzük őt negatív szereplőnek. Vagyis én nem éreztem annak. Teljesen máson van a hangsúly. A vámpíroknál természetes, hogy ölnek a vérért, Meyer így is írja le, mi pedig "elhisszük". :)
Bree Tanner egy alig pár hónapos vámpír, mégis alig emlékszik előző életére. Minden nap a túlélésért küzd. A vámpírok a bandában ugyanis egymást is ölik. Bree nem bízik senkiben, csak saját magában. Egy nap megismerkedik Diego-val, aki vonzalmat ébreszt benne. Ugyebár ez a történetünk romantikus szála. Én jobban örültem volna, ha egy kicsit részletesebben ki van dolgozva a kapcsolatuk, de egy 150 oldalas könyvtől nemigazán lehet többet várni (mármint ami a szerelmet illeti). Bree a többi vámpírhoz hasonlóan hidegvérrel gyilkol, mégsem érezzük őt negatív szereplőnek. Vagyis én nem éreztem annak. Teljesen máson van a hangsúly. A vámpíroknál természetes, hogy ölnek a vérért, Meyer így is írja le, mi pedig "elhisszük". :)
A Napfogyatkozás olyan eseményeit ismerjük meg, amikről Bella nem tudott, nem is tudhatott, pl. a Volturi beleszólását a dolgokba (ő mondta meg Victoriának, hogy mikor kell támadni). Megtudjuk, hogy Riley hogyan manipulálta a vámpírbandát, mennyire kihasználta az agresszivitásukat, és végül cserbenhagyta őket.
Összességében ez egy jó könyv, annak, aki szereti a Twilight sagat. Túl sokat nem kell tőle várni, de szórakoztató olvasmány. (A többi könyvnek viszont szerintem a nyomába sem ér.) Mielőtt megkaptam volna a könyvet, több kritikát is elolvastam. (Hát, igen... Ha nincs könyv, marad a kritika. :)) Néhányan írták, hogy vajon mit üzen az olvasóknak (főleg a fiatal lányoknak) az, hogy az erős jellemű, határozott Bree meghal, a gyámoltalan, gyenge, kétbalkezes Bella meg örökké él? Véleményem szerint ez egy nagyon érdekes gondolat, nekem eszembe sem jutott volna. Mégis úgy gondolom, hogy itt nem ezen van a hangsúly. Habár szerintem Bella is egy erős személyiség, mégis a jósága az, amit Meyer kiemel. Ő maradéktalanul jó (ami alatt rengeteg tulajdonságot lehet érteni: segítőkész, megbocsátó, hűséges, kedves, stb...) és ezért nyeri el a jutalmát, az örök életet. Nem arra akarok kilyukadni, hogy Bree meg maradéktalanul gonosz, lehett volna ő másmilyen is. Mégis ő az, aki gyilkol, és épp ezért valamilyen szinten negatív szereplő. (Amúgy nem hiszem, hogy az írónő bármit is üzenni akart volna ezzel, lehet én is óriási hibát követek el a két leányzó összehasonlításával.)
Örülök, hogy Bree karakterét jobban megismerhettem, igazán megérdemelte ő is ezt a kiegészítő novellát. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a Twilight sagat.
