J. R. Ward - Megsebzett szerető (Fekete tőr testvériség 3.)

A Sóvárgás elolvasása után úgy döntöttem,hogy újraolvasom a Megsebzett szeretőt, mivel az volt egy egyik kedvenc FTT kötetem. Szerintem ez a könyv, már ami az érzelmeket illeti, a legintenzívebb. Zsadist karaktere megy át a legnagyobb változáson és talán az egyik legtragikusabb esemény is ebben a kötetben történik. Zsadist egy évszázadik volt vérrabszolga, ennek nyomai nem csak a tetoválásaiban és sebhelyeiben nyilvánul meg, hanem egész személyiségében. Iszonyatos düh lakozik benne, az előző két kötet csak a sötét oldalát jeleníti meg. A Megsebzett szeretőben azonban tényleg megismerjük Zsadist-ot, és szerintem ő az egyik legszerethetőbb karakter. A könyv a a részletes karakterkidolgozás mellett nagyon akciódús. A történet elején Zsadist kiszabadítja Bellát, aki már az előző részben is erős rokonszenvet érzett a férfi iránt. Zsadist azonban még az érintését sem képes elviselni, nemhogy az erős érzelmeket kezelni tudja. Bella azonban nagyon jó hatással van a harcosra, szívét meglágyítja, lelkét, ha nem is teljesen, de meggyógyítja. Bella bebizonyítja, hogy Zsadist igaz nagyon összetört, de semmiképp sem tönkretett. A köztük kialakult érzelmek nagyon hitelesek és átérezhetőek, kapcsolatuk azonban nem indul felhőtlenül. Zsadist többször fájdalmat okoz Bellának, mivel nem tudja kezelni érzelmeit, és elsősorban önmagát nem tudja elfogadni.
Jobban megismerjük Zsadist és Phury múltját, Zsadist megmentésének körülményeit. Érdekes, hogy első olvasáskor Phury nem lett a kedvencem, ezért később a róla szóló kötetet nem is igazán élveztem. Most mégist együttéreztem vele, sajnáltam és megértettem őt. Csodáltam a testvére iránt érzett szeretetét és önzetlenségét. Előre sajnálom szegény a jövőbeli szenvedéseiért, de mostmár tudom, őt is megtalálja a szerelem.
Örömmel olvastam a könyvet egy másik kedvenc karakterem miatt. John Matthew ebben a részben egy átváltozás előtti vámpír, akit Thor és Wellsie befogadott és saját fiukként szeretik őt. Jó volt újra olvasni a még esetlen, gyengécske Johnról, és újra felfedezni, miért is szerettem meg őt igazán.
Wellsie elvesztését ezúttal is nehezen fogadtam el. Nagyon szerettem az ő karakterér, az erős anyai ösztönét, ahogy gondoskodik Johnról. Szerelmünk Tohr-ral nagyon erős, edddig mindent kibírt. Úgy olvastam, hogy Thor-nak is lesz önálló kötete, kíváncsi vagyok, hogy ismét szerelmes lesz-e. Egyelőre nem tudom elképzelni, hogy Thor már nőbe lesz majd szerelmes, de majd meglátjuk, mi sül ki ebből... :)
Összességében nagyon szeretem ezt a könyvet, valószínűleg a jövőben még el fogom olvasni újra, mindenképpen a Megsebzett szerető az egyik kedvencem.

J. R. Ward - Sóvárgás (Bukott angyalok 2.)

A Sóvárgás című könyv elolvasása után szerintem kijelenthetem, hogy a Bukott angyalok sorozat nem múlja felül a Fekete tőr testvériséget. (Őszintébben megfogalmazva inkább alulmúlja azt.) Jim Heron tovább folytatja küzdelmét Devinával, a rettentően gonosz démonnal. Meg kell találnia azt az embert, akinek a lelkét Devina "el akarja venni". Így ismerjük meg Isaac Rothe-t, Jim múltbéli katonatársát. Isaac-en keresztül képet kapunk arról a szervezetről, melyben Jim is szolgált. Isaac ki akar szállni onnan, ennek érdekében pénzt kell szereznie, és ehhez különböző illegális dolgokhoz kell folyamodnia. Végül lecsukják, kihelyezett védőügyvédje Grier Childe lesz. Grier nem volt a kedvenc karakterem. Élettörténete nagyon szomorú és megható, de nem tudtam azonosulni egy 30-as évei elején járó karrierista nővel. (A karrierista kifejezést nem szemrehányásképp említem, Gier viselkedésének, életmódjának is megvan a maga érthető oka.) Isaac viszont az egyik kedvenc karakterem, beleértve a Fekete tőr testvériség szereplőit is. Egy gyilkológép volt, de ki akar lépni a szervezetből, és ennek érdekében még a halált is vállalná. Egyszerűen megfogalmazva nagyon szimpatikus volt nekem.
A Kapzsisághoz és a FTT-hez hasonlóan az akció és a romantika mellett hatalmas szerepet kap a karakterkidolgozás. Minden szereplő múltját, vágyait, félelmeit megismerjük.

A szerelmespárunkat természetesen Isaac és Grier alkotja. Ebben a kötetben nemigazán tudtam átérezni a kettejük között kialakult érzelmeket. Szerelmük hihető, de nem volt rám olyan nagy hatással. Ellenpontként azonban meg kell említeni, hogy akcióban nem volt hiány. JimJiet elrabolja Devina, és elég rendesen megkínozza. Hősünk azonban kitartóan tűri a fájdalmakat, a démon testileg nem tudja megtörni. Lelkileg azonban igen. Találkozunk a pokolban azzal a fiatal lánnyal, akit Devina az előző részben feláldozott. Sissy könyörgése és fájdalma teljesen megtöri Jim Heront, megígéri a lánynak, hogy ki fogja szabadítani.

Kifejezetten tetszik a könyvben Kutyus jelenléte. :)

Ward stílusa szerintem továbbra is lehengerlő. Leírásai nagyon részletesek, ami a környezetet illeti, semmit nem bíz a fantáziánkra. Ő a világ minden apró részletét elképzelte, és ezt nagy műgonddal közvetíti az olvasó felé. A karakterek szarkazmusa és öniróniája is nagyon szórakoztató.A könyvben volt néhány abszurd jelenet, amik már nemigazán voltak hitelesek. Először is amikor Isaac és Grier egymásnak esnek (első alkalommal). Óvszert nem használnak, és Isaac kijelenti, hogy ő bizony tiszta. Erre Grier: tudom, benne van az aktádban (nem szó szerint idéztem). Erre még azt mondom, hogy oké. Nagy nehezen, de elfogadom, hogy a nő tudja, Isaac nem AIDS-es, nem szifiliszes stb. (Megjegyzem szerintem nem minden nemibetegség kerül be az ilyen aktába, és akkor is össze lehet szedni valami makacs dolgot egy idegentől.) De az, hogy Grier gyógyszert szed?! Ez nekem teljesen hiteltelen... Egy egyedülálló nő, aki minden idejét a karrierjének szenteli, aki az öccse szellemével diskurál és jó ideje nem volt egy partnere sem, már miért szedne fogamzásgátlót?Nem hormonzavaros, úgyhogy még arra sem lehet fogni. Na mindegy... Nekem szokatlan volt az is, hogy Jimnek hirtelen lett szárnya. Eddig nem volt rá semmiféle utalás, egyszer csak kinőtt neki.
A könyv címét sem nagyon értem. (Most belegondolok, lehet hogy én vagyok teljesen értetlen és minden oké és a helyén van :D.) Sóvárgás... A Kapzsiság teljsen nyilvánvaló volt, Vin miatt. De a sóvárgást nem igazán tudom kötni senkihez.
Szerintem a borító is sikerülhetett volna jobban. Félreértés ne essék, a pasival semmi bajom. :) De azok a szárnyak valami katasztrófák. Ennél még én is szebbet szerkesztek, pedig nem vagyok egy Photoshop zseni. A J. R. Ward felirat pedig borzasztóan pixeles. (Ezer bocsánat, ha dikert ilyet akartak.)

Alapjában véve élveztem a könyv olvasását, Ward rajongók biztosan imádják.