„Amikor Anita megtudja, hogy volt szeretőjét,
Richardot nemi erőszak vádjával letartóztatták Tennessee-ben, összehívja a
csapatot. Egy ügyvéd és számos vámpír, no meg vérfarkas kíséretében érkezik meg
a városba, hogy kiszabadítsa őt. Anita tudja, hogy a vérfarkas egy szörnyeteg,
de abban is biztos, hogy nem követhette el a bűnt, amivel vádolják. A zsaruk
Myertonban korruptak, a trollok pedig, akiket Richard tanulmányozott,
rettegnek. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ha Anita sokáig szimatol, akkor a
városka vámpírmestere megtámadja őt és barátait. A helyi vérfarkasok sem látják
szívesen az általa vezetett társaságot. Az idő szorít: a holdtölte előtt kell
kiszabadítania Richardot, különben a bajok megállíthatatlanul sokasodni
kezdenek…”
Történetünk kezdetén Anitát
értesítik, hogy Richardot Tennessee-ben nemi erőszak vádjával letartóztatták,
így hősnőnk gyorsan összekapja magát, és a Jean-Claude által jóváhagyott
kísérettel útnak is indul, hogy ex barátját megmentse. Jean-Claude nem tart
velük, mert nem akarják túlfeszíteni a húrt a helyi vámpírmesternél, így
kedvenc francia vámpírunk kimarad a Sápadt holdból. Anita teljesen biztos
Richard ártatlanságában, és egy profi ügyvéd segítségével szinte azon nyomban
szabadlábra helyezik a vérfarkast. Richard azonban nem hajlandó távozni
Tennessee-ből, a helyi seriff és vámpírmester nyomására sem, mivel a vadon élő
trollok veszélyben vannak, mert egy olyan területen élnek, ami egy titokzatos
idegennek valamiért nagyon fontos. Meg is kezdődik a nyomozás, kiderül, hogy a
myerton-i rendőrök korruptak, rosszfiúik nem egyszer próbálják megfélemlíteni
Anitáékat, emellett meg kell küzdeni a helyi vámpírmesterrel is, és ott vannak
a myerton-i vérfarkasok, akikben hősnőnk egyáltalán nem bízik. Akcióban és
vérben egyáltalán nincs hiány, Anita belső hatalma egyre csak nő, erkölcsi
szilárdsága azonban folyamatosan romlik. Szinte válogatás nélkül gyilkol, egyre
kegyetlenebbül, persze indoka mindig van rá, és a szimpla fejbelövés már nem
„elég”, a kínzásba is belekóstol. Raina hatalma is egyre erősödik hősnőnk
felett, amit Anita már nagyon nehezen tud kordában tartani.
A cselekmény nagyon izgalmas, sok
új szereplővel és új lényekkel is találkozunk, viszont a fogalmazás egyre
igénytelenebb. Nem tudom, hogy ez a fordítás hibája-e, de az a rengeteg szleng (amik
között nagyon sok gagyi is van) számomra rendkívül bosszantó. A leírásokkal
nincs baj, leginkább Anita személyesebb gondolatainak, és az olvasóhoz való
kiszólásainak a megfogalmazása nem tetszik nekem. Hősnőnk már olyan szinten
flegma és bunkó, hogy ettől egyre kevésbé szimpatikus. Jelleme is kezd
eltorzulni, egyre kegyetlenebb, néhány lépése mögött meghúzódó indok pedig
egyenesen nevetséges.
SPOILER!!!
Gondolok itt arra, hogy amikor
megkínozta a rosszfiút, és levágta az ujjait, azt azért csinálta ő, és nem más,
mert ő semmi olyat nem vár el másoktól, amit maga meg ne tenne. Igen, ez
valahol egy jó elv, és persze, az is bűnös, aki „csak” nézi a kínzást és nem
tesz ellene semmit, de szerintem itt Anita már egy sokadik határt lépett át.
Ugyebár Raina hatalma kezd
erősödni Anita felett, és ez szerintem egy izgalmas történetszál, de vannak
gyengepontjai. Az erős testi és gyilkolási vágy, ami ebből fakad, még érthető
is, és nem is erőltetett, Raina jelleméből adódik. De az a rituálé, ami után
minden farkas azért verseng, hogy Anitát mielőbb leteperje… Ez azért elég
abszurd volt, de legalább hősnőnknek lett egy indoka arra is, hogy miért
ugorjon Richard ágyába. Nem mellesleg ennek jelentős hatása van a
triumvirátusra is.
SPOILER VÉGE!!!
Kezdem megkedvelni a
vérleopárdokat is (de hogy utálom a vércica/vércicus elnevezést J),
Asher és Damien is egyre szeretni valóbb. Larry és Edward, illtetve a
klasszikus zombi idézés kimaradt sajnos ebből a részből is, de nem baj, volt mi
kárpótoljon érte.
Összességében jó rész volt ez,
egyetlen gondom Anita romló lelke és beszédstílusa volt. J
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése